A tőkésréce egész Európában, Ázsiában és Észak-Amerika jelentős részén elterjedt, a Kárpát-medencében a leggyakoribb récefaj, mely a házi kacsa őse. Kóborló egyedei sokfelé eljutnak és az ember is segítette az elterjedési területének megnövelését, mivel sok helyen betelepítették. A vadászok kedvenc madara, mely nagyon óvatos és ravasz, kiváló hallással és nem kevésbé szép látvánnyal, nappal és alkonyatkor. Ahol megpihenni, vagy megtelepedni próbál és megzavarják, nem jön oda vissza. Testhossza 50-65 centiméter, a szárnyfesztávolsága 81-98 centiméter, testtömege 750-1450 gramm. A tojó mintegy negyedével kisebb és könnyebb, mint a hím. A gácsér csőre zöldessárga, feje fémesen csillogó zöld, nyakán fehér gallér van, melle gesztenyebarna, oldala és hasa világosszürke. Testének felső része, a nyak tövétől a hát közepéig, valamint a szárnyai külső felülete, barnásszürke, a hát közepétől kezdődően kékesfekete, egészen a farokig, melynek oldalsó szegélyét a fehér színű kormánytollak alkotják. A farok közepén 3-4 szál fekete, visszahajló gácsértollat visel. Szárnyai belső oldalai sárgásfehérek. Csendes, elhagyatottnak tűnő tavakon szeret lenni még télen is, ahol nehezebben fagy be a víz, melynek állandó mozgatásával fürdőhelyet teremt magának jó ideig. A tisztálkodás a gácsér számára egy szertartás naponta, mint ahogy a Hatvan környéki bányatavakon láthattuk.
Kép és szöveg: H. Szabó Sándor
